A PU-bevonatú textíliák bevonási folyamata különféle módokon állítható, hogy elérjék az adott alkalmazásokhoz szükséges speciális tulajdonságokat. Az olyan tényezők manipulálásával, mint a felhasznált poliuretán típusa, az alkalmazás módja, a bevonat vastagsága és a kémiai módosítók hozzáadása, a gyártók finomhangolhatják a szövet teljesítményét a rugalmasság, a tartósság, a textúra, a vízállóság stb. . Íme a bevonási folyamat beállításának legfontosabb módjai:
1. A használt poliuretán (PU) típusa
Poliészter alapú vs. poliéter alapú PU:
A poliészter alapú PU általában tartósabb, jobb kopásállósággal rendelkezik, de hajlamosabb lehet a hidrolízisre (a nedvesség hatására bekövetkező bomlás). Ez alkalmasabbá teszi nagy igénybevételű alkalmazásokhoz, például autóipari vagy ipari felhasználáshoz.
A poliéter alapú PU jobban ellenáll a hidrolízisnek, így ideális kültéri felszerelésekhez vagy nedvességnek kitett termékekhez (pl. sátrak, hátizsákok). Általában rugalmasabb és puhább, mint a poliészter alapú PU, így jobb kényelmet biztosít a ruházati cikkekben vagy a könnyű termékekben.
Adalékok és módosítók:
Különböző adalékanyagok (pl. égésgátlók, UV-stabilizátorok vagy lágyítók) keverhetők a poliuretán készítménybe a bevonat végső tulajdonságainak beállítására. Például az UV stabilizátorok hozzáadása javítja a szövet ellenálló képességét a napfény lebomlásával szemben, míg az égésgátlók alkalmassá teszik az anyagot tűzálló alkalmazásokra.
2. Bevonási módszer
A poliuretán bevonat felhordásának módja befolyásolhatja a bevont szövet textúráját, vastagságát és egyéb tulajdonságait:
Dip bevonat:
A szövetet poliuretán oldatba merítik, majd kihúzzák, lehetővé téve, hogy a bevonat hozzátapadjon a szövet felületéhez. Ez a módszer vékony, egyenletes bevonatot eredményezhet, és általában olyan termékeknél használják, amelyeknek meg kell őrizniük a rugalmasságot, miközben alapvető vízszigetelést és puhaságot kell biztosítaniuk.
Görgős bevonat:
Ez a módszer abból áll, hogy a szövetet egy sor hengeren vezetik át, amelyek poliuretán réteget visznek fel a szövetre. Szabályozható a pontos vastagság és simaság elérése érdekében, ami hasznos a fényes felület vagy a sima, tartós felület eléréséhez. A görgős bevonatot általában olyan kárpitszövetekhez vagy termékekhez használják, amelyeknek meg kell őrizniük a sima esztétikát.
Permetező bevonat:
A permetezés során a poliuretánt finom ködben szórják a szövetre, ami változó vastagságot tesz lehetővé, és texturált vagy matt felületet eredményez. Ezt a módszert gyakran alkalmazzák olyan termékeknél, amelyek nagyobb rugalmasságot igényelnek, vagy ha könnyű bevonat szükséges, például védőruházatban vagy könnyű kültéri felszerelésben.
Hab bevonat:
A hab bevonat habos poliuretán réteget használ, amelyet a szövetre visznek fel. A hab lágyabb és hajlékonyabb bevonatot hozhat létre, ami hasznos a kényelmet és puha tapintást igénylő alkalmazásokhoz, például matracokhoz vagy hálózsákokhoz. Ezenkívül javíthatja a szövet szigetelő tulajdonságait.
Naptár:
A kalanderezés során a szövetet nyomás alatt fűtött hengereken vezetik át a bevonat felviteléhez. Ezt a módszert gyakran használják a sima, magas fényű felület eléréséhez, és merevebb anyag készíthető. Általában ipari alkalmazásokhoz használják, például ponyvákhoz, ahol a tartósság és a kopásállóság kulcsfontosságú.
3. Bevonat vastagsága
Vékony bevonatok:
A vékony bevonatok (általában olyan módszerekkel alkalmazzák, mint a mártásos vagy permetező bevonat) ideálisak olyan alkalmazásokhoz, ahol fontos a rugalmasság, a puhaság és a légáteresztő képesség. A vékonyabb bevonat nagyobb légáteresztő képességet tesz lehetővé, ami kültéri ruházatban, sportruházatban és orvosi textíliákban kívánatos, ahol a légáteresztő képesség prioritást élvez.
A vékony bevonatok természetesebb megjelenést és érzetet is eredményezhetnek, lehetővé téve, hogy az anyag megőrizze eredeti burkolatát és rugalmasságát.
Vastag bevonatok:
A vastagabb bevonatok nagyobb vízállóságot, kopásállóságot és szerkezeti szilárdságot biztosítanak. Ideális olyan alkalmazásokhoz, mint a kültéri felszerelések (sátrak, esőkabátok), ipari szövetek (ponyvák, üléshuzatok) és autókárpitozás, ahol a tartósság és a kopásállóság döntő fontosságú.
A vastagabb bevonatok kevésbé rugalmas és merevebb anyagot eredményezhetnek, ami kevésbé lehet kényelmes a bőrrel való szoros érintkezést igénylő alkalmazásoknál.
4. Kikeményedési folyamat (hőmérséklet és idő)
A kikeményedési folyamat (a szövet felmelegítése a bevonat felhordása után) szintén jelentősen befolyásolhatja az anyag végső tulajdonságait PU bevonatú szövet . A hőmérséklet és a kikeményedés időtartama határozza meg a poliuretán térhálósodásának mértékét, ami befolyásolja a bevonat szilárdságát, tartósságát és rugalmasságát.
A magasabb kikeményedési hőmérséklet és a hosszabb kikeményedési idő általában keményebb, tartósabb bevonatot eredményez, ami előnyös a nagy igénybevételű alkalmazásoknál.
Alacsonyabb kikeményedési hőmérséklet vagy rövidebb kikeményedési idő lágyabb, rugalmasabb bevonatot eredményez, ami jobb a kényelmet és mobilitást igénylő termékeknél, mint például a ruházat vagy az orvosi textíliák.
5. Felületi textúra (matt, fényes, texturált, sima)
Sima vagy fényes felület:
Az olyan módszerekkel, mint a hengeres bevonat vagy a kalanderezés, a sima vagy fényes felület esztétikus, letisztult megjelenést kölcsönöz az anyagnak. Könnyebben tisztítható és karbantartható, így ideális olyan alkalmazásokhoz, mint például az autók üléshuzatai vagy kárpitozása.
A fényes felület sima felületet is biztosít, ami ellenállóbbá teheti az anyagot a szennyeződésekkel és a foltokkal szemben.
Texturált vagy matt felület:
A texturált vagy matt felület olyan technikákkal hozható létre, mint a permetező bevonat, vagy a bevonat összetételének megváltoztatásával, hogy tapinthatóbb és természetesebb megjelenésű felületet hozzon létre. Ez a fajta kivitel a divatban és a lakberendezésben kívánatos, ahol fontos az esztétika és a természetesebb érzés.
A matt vagy texturált felület javíthatja az anyag tapadását is, így alkalmasabbá válik olyan alkalmazásokhoz, mint a sportfelszerelés vagy a védőruházat.
6. Funkcionális tulajdonságok hozzáadása
Vízszigetelés:
A PU réteg vastagságának beállításával és speciális kémiai készítmények használatával a gyártók javíthatják a szövet vízállóságát. Ezt gyakran hidrofób PU bevonatokkal érik el, így az anyag ideális kültéri felszerelésekhez, például esőkabátokhoz, sátrakhoz és táskákhoz.
Légáteresztő képesség:
A PU-bevonatú anyag légáteresztőbbé tétele érdekében a gyártók beállíthatják a bevonat porozitását vagy mikroperforációkat építhetnek be. Ez lehetővé teszi a pára távozását, miközben megőrzi a vízállóságot, ami fontos az olyan termékeknél, mint a sportruházat, sportruházat vagy orvosi ruházat, amelyek nedvességszabályozást és kényelmet egyaránt igényelnek.
Lángálló:
A PU-bevonat égésgátlók hozzáadása lángállóvá teheti a szövetet, így alkalmas védőruházatban, tűzálló sátrakban és munkaruházatban való használatra.
Antimikrobiális tulajdonságok:
Antimikrobiális szerek hozzáadása a PU bevonathoz ellenállóvá teheti a szövetet a baktériumok növekedésével szemben. Ez különösen hasznos olyan alkalmazásokban, mint az orvosi textíliák, hálózsákok vagy sportruházat, ahol fontos a higiénia és a szagszabályozás.
7. Felületkezelés a bevonat után (bevonás utáni beállítások)
Dombornyomás vagy nyomtatás:
A PU-bevonat felhordása után a gyártók dombornyomással vagy kinyomtathatják az anyagot, hogy meghatározott mintákat, logókat vagy textúrákat hozzanak létre. Ez hasznos lehet a divatban és a márkaépítésben, ahol az anyagnak funkcionalitásra és jellegzetes megjelenésre is szüksége van.
Bevonat további rétegekkel:
Néha egy második réteg poliuretánt vagy más polimert alkalmaznak bizonyos tulajdonságok, például szilárdság vagy vízszigetelés javítása érdekében. Ez növelheti a szövet általános teljesítményét, így jobban megfelel olyan igényes alkalmazásokhoz, mint például a tengeri környezet vagy a nehéz munkaruha.